Különbség

    A transzcendentális ideák használata és célja Válasz Czétány György könyvének szólítására 2016-09-15
    Kritika Czétány György: A transzcendentális illúzió keletkezése és története. Három szintézis harca egy egységes valóságért (Budapest, L’Harmattan, 2015) című könyvéről.

    Művészet és praxis 2016-09-15
    A Különbség 2016 őszi számában megjelenő tematikus blokk előszava.

    Felhők: a terror és a terrorizmus egy lehetséges viszonya az esztétikához 2016-09-15
    A terror(izmus) és az esztétika viszonyának kérdését a szokottnál szélesebb történelmi perspektívában tárgyalja a tanulmány, hiszen az “új” újszerűsége csakis ama háttér előtt értelmezhető megfelelően, amelytől elválni látszik. A terrorizmus és az esztétika fogalmának elemzésén és 9/11 mediatizált megjelenésének vizsgálata során központi témaként bukkan fel […]

    John Ruskin – az elfelejtett művészetteoretikus 2016-09-14
    A tanulmány áttekinti a XIX.sz. egyik -- ha nem a -- legjelentősebb brit művészetteoretikusának pályaívét és magyarországi recepcióját. Gyenge Zoltán (1962), az SZTE filozófia professzora, tanszékvezető, fő kutatási területe: Kierkegaard, Nietzsche, a német idealizmus (Schelling), művészetfilozófia. Fontosabb könyvei: Schelling (2005), Kierkegaard (2007), A […]

    Figyelemcélpontok. Egy idióma viszonya a terrorizmushoz és a technikához 2016-09-14
    A figyelem egyfajta célzás, hiszen rátartást, fókuszálást vagy összpontosítást feltételez. Ugyanakkor megcélzott dolog is, ami a figyelemkeresés legkülönfélébb módozatainak válhat céltáblájává (az ókori sírfeliratoktól a modern hirdetéseken át a terrortámadásokig). Így aztán a „figyelemcélpontokon” — a kifejezés ambivalenciája szerint — egyaránt érthetjük a […]

    Művészet és szeretet, adomány és méreg 2016-09-14
    R. Pfaller tanulmánya a művészet adomány és ajándék jellegét értelmezi. Robert Pfaller (1962) osztrák filozófus, esztéta. Bécsben, majd Linzben (Kunstuniversität Linz) egyetemi oktató. Nagy figyelmet keltett az interpasszivitásról szóló tanulmányaival. Pfaller interpasszivitásnak azt a gyakorlatot nevezi, hogy cselekedeteinket és érzéseinket másokra delegálj […]

    A műalkotás szükségszerűsége 2016-09-14
    Tanulmányomban azt járom körül, hogy a szükségszerűség kategóriájának milyen jelentősége olvasható ki Gilles Deleuze néhány munkájából a műalkotás mibenlétét tekintve. Kiindulópontom Ronald Bogue The Art of the Possible című tanulmánya, melyben arra tesz kísérletet, hogy a lehetséges fogalmát a műalkotás kategóriájaként határozza meg. Amellett érvelek, hogy […]

    „A fenség ellenben…” Az eksztatikus tapasztalat Pszeudo-Longinosz A fenségesről című művében 2016-09-14
    Pszeudo-Longinosz A fenségesről című traktátusa a fenségest olyan esztétikai élményként mutatja be, melyben egyesül a meggyőzés józan, és a fenség eksztatikus állapota. Tézisünk, hogy a fenségnek ebben az eksztatikus tapasztalatában a tudás, az etikum és az esztétikum egysége revelál.

    Leibniz és a jog. Áttekintés az életmű jogi vonatkozásairól, és annak újabb szakirodalmáról 2016-09-14
    Overview-jellegű tanulmányom egyik célja Leibniz jogtudományi jelentőségének méltatása. A másik célom pedig az, hogy néhány jogi-jogtudományi utalást feltárjak az életműben. A tanulmány hangsúlyait elsősorban a fiatalkori par excellence jogi műveire helyezem. Az életmű többi részét az inkább olyan népszerű Leibniz munkák reprezentálják majd, mint a Monadológ […]

    Spirituális művészet és hibriditás - Kevert diskurzus a művészettörténetben 2016-09-14
    Paul Ricoeur Freud interpretációjában a freudi diskurzust kevert diskurzusként fogja fel. Ez a laikus és tudományos elemeket ötvöző diskurzus-forma csak egy fénysugár a századelő emberi tapasztalásra irányuló projektjei között. A megismerési módozatok zavarba ejtő keveredésének vizuális, verbális alkotásokban való manifesztálódása olyan izgalmas, hibrid jele […]